Egészségvédelem

1015 Budapest, Széna tér 1 - Google térkép
Tel +36 1 225 7830 E-mail - szenaterpatika@invitel.hu
NYITVA TARTÁS / Ügyelet 0-24 óráig

Az akciós termékek
Az akciós termékek

... itt megrendelhetők!

Segítünk...
Segítünk...

...hogy tünetei gyorsan enyhüljenek!

A mi patikánk...
A mi patikánk...

...az Ön partnere a gyógyulásban!

Gyógynövényeink
Gyógynövényeink

Herbária, Naturland, Dr. Chen és más teák - minden tünetre!

Previous Next
A A A

Magyar MatyasHa az ember valamely testrészében szokatlan fájdalom jelentkezik, először a háziorvosához fordul, majd a háziorvos többnyire valamelyik szakrendelésre irányítja. Mi a szerepe a fájdalom-ambulanciáknak*? Ezt megelőzően érdemes azt is végig gondolni, tulajdonképpen mi a fájdalom, vajon mindig gyógyszert kell bevennünk ahhoz, hogy elmúljék a fájdalom?
A kérdésekre Dr. Magyar Mátyás a Fájdalom Ambulancia alapítója és vezető orvosa válaszol.


- A fájdalomnak, mint jelenségnek van valamilyen összefoglaló definíciója?


- A fájdalom a definíció szerint „kellemetlen érzékelési és emocionális élmény, melyet ártalmas ingerek fejtenek ki mechanikus, vegyi vagy hő általi kárnak, stresszhatásnak kitett szövetek idegvégződéseinél. Az ilyen - veszélyt jelző - üzenetek az idegpályák útján jutnak el a központi idegrendszerig, ahol az ingerek természetük és intenzitásuk alapján prioritási sorrendbe kerülnek, s ezután hatnak a tudatos elmére.”
A fájdalom nemcsak fizikai érzés, hanem emocionális élmény is, melynek következtében nem mindig egyértelmű a káros inger forrása (pl. fizikai, vagy pszichés eredetű fájdalom, hiperszenzitivitás) illetve az egyén mérhető reakciója közötti összefüggés (pl. figyelemelterelő/figyelemfelkeltő viselkedés).
A fájdalomérzet tudatos szakaszának célja van. Alapvetően a túlélést segíti elő az a készség, hogy az egyén képes legyen differenciálni külső és belső hatásokat (káros – nem káros), elkerülni a káros ingereket (pl. támadás idején menekülés), eldönteni, hogy meddig tolerálható a fájdalom és/vagy a kár egy-egy adott helyzetben, végezetül elősegíti a regenerálódási készségét.


- Mi történik, amikor az embernek fáj a feje vagy a foga, vagy bármelyik testrésze?

 

- Szervezetünk a fájdalmat különböző, érzékelésre specializálódott sejtek segítségével észleli, melyek a külvilág jeleit feldolgozható ingerületekké alakítják. A sejtek ún. végkészülékkel, vagy más néven fájdalomérző receptorral érzékelnek. A fájdalomérzékelésben résztvevő receptorokat nociceptor összefoglaló néven szokták emlegetni. A fájdalomérző receptorok az őket ért ingereket az idegpályákon keresztül az agykéregbe juttatják. Az agykéreg érző központjaiban egész testünk sémája kódolva van. Itt tudatosul a fájdalom pontos helye, lokalizációja, és fajtája is.

- Milyen típusai vannak a fájdalomnak?

- A fájdalmak változatos formákban jelentkezhetnek. Lehet éles vagy tompa, hasogató és nyilalló, szúró, lüktető, feszítő, nyomó, viszkető, szorító fájdalmakról beszélni.
Fennállása szerint lehet heveny (akut) vagy idült, hosszantartó (krónikus).
Az akut fájdalmat általában éles, égető, de mindenképpen intenzív fájdalomnak érzi az ember. A fájdalom helye annál jobban meghatározható, minél közelebb helyezkedik el a testfelszínhez. A krónikus fájdalmak általában tompán fájnak, sajognak, vagy valamilyen nyomásra hasonlítanak.
Létezik olyan állapot is, amikor az ember akkor is érez fájdalmat, amikor a testet bizonyíthatóan sem külső, sem belső károsító hatás nem éri. Ez a spontán fájdalom önmagában is betegség, ami kezelést igényel. Ezeknek oka lehet idegrendszeri bántalom, de lehet pszichés eredetű is.
Megkülönböztetünk perifériális és centrális fájdalmat - ami a központi idegrendszerben keletkezik -, felszíni és zsigeri fájdalmat. Előbbiek általában élesek, jól meghatározható helyűek, a zsigeri fájdalmak mélyek, tompák és bizonytalanabbak, inkább nyomó jellegűek.

- Mitől égő, tompa, éles, lüktető vagy éppen viszkető a fájdalom?

- A fájdalom jellege a fájdalomérző receptor fajtáján, és a kiváltó ingeren múlik.
A receptoroktól a jeleket idegsejtek hosszú nyúlványai, az idegrostok továbbítják a gerincvelő és az agy felé.
A különböző fájdalomingereket az idegrendszer kétféle rostrendszere eltérő sebességgel vezeti el a központi idegrendszerbe. Az un. A-típusú rostok gyorsabban (12-30 m/s), C-típusúak lassabban (0,5-2 m/s). E kétféle rostrendszer együttes működésének köszönhető, hogy a fájdalmas inger először éles, jól meghatározható fájdalommal jár, majd ezt követi egy tompább, kiterjedtebb fájdalomérzés.
A belső szervek, zsigerek fájdalmát sokszor lassabban és tompábban érezzük, mint a felszínhez közel keletkezőt. A zsigerekben kevesebb a fájdalmat érző receptor. Heves fájdalom keletkezhet ugyanakkor az üreges szervekben, így a gyomor- és bélrendszerben is, ahol a szervek falának feszülésére érzékeny receptorok találhatók.

- Az alvás mennyire tudja kikapcsolni a fájdalmat?

- Alvás közben szervezetünk egy ún. regenerációs állapotba kerül. Lelassul a pulzus, kissé csökken a vérnyomás, keringésünk átrendeződik. Ilyenkor lehetőség van a túlterhelt területek pihentetésére, az ott felgyülemlett káros anyagcseretermékek elszállítására. A túlterheltségből, túlerőltetésből származó fájdalmakra általában gyógyír lehet egy pihentető alvás.
Sajnos bizonyos típusú fájdalmak pont ebben a pihenő fázisban jelentkeznek, hosszú távon rossz közérzetet, fáradtságot, csökkent ellenálló képességet, később depressziót okozva. Ezek közé tartoznak az ízületi gyulladásokból, ízületi kopásokból, csonthártyagyulladásokból ill. tumoros csontfájdalmakból származó fájdalmak.

- Mitől függ az, hogy kinek milyen mértékű fájdalom az elviselhető? Melyek a „fájdalomküszöb” különbségek okai?

- A fájdalom-érzés nagysága nem csupán a fenyegető szövetkárosodás nagyságának függvénye. Sok tényező befolyásolja, hogy hogyan éljük meg. A fájdalomküszöb, azaz a fájdalom érzékelésének küszöbe mindenkinél egyforma, a fájdalomészlelési küszöb, vagyis ami fölött az érzést kellemetlennek, valóban fájdalomnak is éljük meg, már nagyon egyéni. Ez leginkább a kulturális hatásoktól függ. A kulturális hatásokon kívül még számos hatás befolyásolja a szubjektív fájdalomélményt. A tapasztalatok, köztük a nevelés - pl. hogy a szülők annak idején hogyan reagáltak a fájdalomra, az adott helyzet, amiben a fájdalom ér, az érzelmi állapot, hogy ki mennyire szorong vagy tud odafigyelni az őt érő hatásokra. Ismert helyzetek a csatában megsebesült katonák vagy a küzdelembe belefeledkezett sportolók esetei, akik az izgalmas időszak végéig sokszor nem is vesznek tudomást sérüléseikről, mivel nem éreznek fájdalmat.

- Meg lehet-e egyáltalán szokni – legalább valamennyire – az állandó fájdalmat?

- A fájdalomtűrő képesség - mint ahogyan a fájdalom-küszöb is – jelentős egyéni variációkat mutat. Fontos szempont a kiváltó ok. Más fájdalom-érzetet vált ki a kezdődő ízületi kopás, a folyamatos fejfájás, egy lyukas fog, és megint mást egy tumor csontáttétéből származó fájdalom. A folyamatos fájdalmat megszokni soha nem lehet, eltűrni viszont nagyon sokáig.

- Van-e összefüggés a fájdalmak és az időjárási frontok között, (pl.: törés, fejfájás, műtétek) mint ahogyan azt a mindennapi gyakorlat számos esetben bizonyítja, és ha igen, ez milyen okra vezethető vissza?

- Felettünk sok kilométeres levegőtömeg fekszik, aminek nyomása, hőmérséklete, páratartalma, mozgása van, ez közvetíti a hangot és a fényt, elektromossággal telített, és benne különböző töltésű ionok szikráznak. Ha ez a légtömeg mozgásba lendül, a különböző minőségű, hőmérsékletű, páratartalmú, elektromos töltésű és erejű légtömegek összeütköznek egymással, és az érintkezés vonalában alakulnak ki az ún. „frontok”.

Az erre érzékeny emberek neutrális (kémiailag közömbös) vérsavójának a kémhatását az időjárás komolyabb megváltozása - elsősorban a front - a savas, vagy lúgos irányba tolja. A hidegfront esetén az idegrendszer ingerlékenysége csökken, a gondolkodás lassúbb, kábultabbak vagyunk. Ilyenkor az epehólyag, a vese, a gyomor és az ér fal görcskészsége megerősödik. Az anyagcsere és a vérkeringés lassúbb.

A melegfront fokozza a stressz-hatásokat. Az ingerlékenység növekszik, feszültebb, kapkodóbb lesz az ember. Könnyen fárad, figyelme csökken, fejfájásról, alvászavarról panaszkodik, és teljesítőképessége visszaesik. A szív- és érbetegek, a diabetikusok, az ízületesek és a pajzsmirigy megbetegedésben szenvedők számára ez nehéz időszak.

A front nem betegíti meg az embert, de a meglevő panaszokat súlyosbíthatja. Az időjárás-érzékenység fájdalmat okozhat, mert az időjárási elemek gyors változása irritálja az idegvégződéseket. Továbbá, a csontok és az izmok különböző sűrűségűek, és hőmérséklet-, ill. nedvességváltozáskor az egyenlőtlen kiterjedés és összehúzódás fájdalmat okoz a gyulladt vagy sérült ízületekben és izmokban.

- Mikor csillapítsuk a fájdalmat? Azonnal, amikor kezdődik vagy érdemes-e egy kicsit várni, hátha elmúlik, - és ha mégsem, csak akkor vegyünk be valamilyen fájdalomcsillapítót, - bár a köztes időben esetleg a fájdalom fokozódhat.

- A legtöbb ember valamilyen fájdalom miatt keresi fel orvosát. A fájdalom jellege, minősége, kezdete és helye fontos információkat hordozhat a helyes diagnózis felállításához. Ha eljutottunk a helyes diagnózishoz, a fájdalmat csillapítani kell, hogy ne okozzon felesleges szenvedést. A fentiekből következik, hogy a fájdalmat nem azonnal és nem mindenképpen kell csillapítani. Először a kiváltó okkal kell tisztában lenni, nehogy életmentő információk vesszenek kárba.
A fájdalomérzet egyéni, ezért a fájdalomcsillapítást is egyénre kell szabni. Mindenképpen szükségszerű, ha már kellemetlen, életvitelt zavaró, egészségi állapotot önmagában is rontó jelenséggé fajul. Az erős fájdalomnak objektív jelei is vannak: ilyen lehet a pulzusszám és hőmérséklet emelkedése, a pupilla kitágulása, a nyugtalanság és az elkínzott arcvonások.
Otthon is csillapíthatjuk a legkisebb fájdalmat is, ha okában biztosak vagyunk, és futó kellemetlenségnek ítéljük. A kialvatlanság miatti fejfájás, gyomorrontás, izomláz általában nem igényel fájdalomcsillapítást, de ha mégis, akkor nem kell fölöslegesen tovább szenvednünk. Próbálkozhatunk otthoni fájdalomcsillapítással fogfájás, görcsös fájdalmak esetében is, de nem az orvos elkerülése miatt, hanem csupán addig.

Tisztelt Főorvos Úr! Köszönjük az interjút!
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona

* Néhány társadalombiztosítási hátterű fájdalom-ambulancia szakrendelés:

- Semmelweis Egyetem Fájdalomterápiás Szakrendelés
- Országos Idegtudományi Intézet Fájdalom Ambulancia
- Országos Onkológiai Intézet Fájdalomcsillapítási Ambulancia
- Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház Fájdalom Ambulancia
- Szent Györgyi Albert Klinikai Központ