széna tér patika

ELÉRHETŐSÉGEK

Tel: 06 1 225 7830
Fax: 06 1 225 7832
E-mail: szenaterpatika@invitel.hu

    Nyitva
  Ügyelet
        0-24 óráig
Hétfő-szombat    8-20   20-8
Vasárnap    8-18   18-8
Szo 8-20, Vasárnap 8-18 nyitott ajtóval

Patikainfo


Veszelyhelyzet utan kek2

Fejbőrápolási tanácsok

haj 30

Közérdekű információ

gyszeresz tanacsadas 1

Előrendelés

elorendeles 1

eletmentokartya1

Helyi forgalmazója patikánk!

Cegadatok X

Keresés

Fontos!

A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesítik a szakemberrel való konzultációt.

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg gyógyszerészét!

Dr. Orlova TatjanaAz évszakváltás, a napi hőmérséklet-ingadozások, az alul- vagy túlöltözöttség, a zsúfolt tömegközlekedési eszközök használata a baktériumok és a vírusok terjedését segítik elő és felső- és alsó légúti megbetegedésekhez vezetnek.
Az okokról, a betegség különböző tüneteiről, az időben történő kezelés fontosságáról Dr. Orlova Tatjána házi- és foglalkozás-egészségügyi szakorvost kérdeztük.

 

Tisztelt doktornő, köszönjük, hogy elfogadta felkérésünket. Az őszi hónapokban kimondottan nehéz dolguk van a háziorvosoknak. A leggyakoribb tünet a köhögés és annak valamilyen fajtája.
- A légúti megbetegedések hogyan alakulnak ki, mennyire gyakoriak a köhögési tünetekkel jelentkező betegek?
- A száj-, és arcüregekben, a garatban levő kórokozók, a túlhajszolt életmód, nem megfelelő táplálkozás (gyümölcs, zöldség fogyasztásának elmaradása) miatt a legyengült immunrendszer kiváló táptalajt biztosít a vírusok feltámadásához. Évről évre nő az ilyen jellegű megbetegedéssel jelentkező páciensek száma úgy, hogy már most is rengetegen vannak. Ami elkeserítőbb, hogy lassan már egy évszaktól független, átmenet nélkül jelen levő makacs betegségről beszélünk. Természetesen a késő tavaszi, nyári és kora őszi időszakok vonatkozásában visszaszorul a felső légúti tünetekkel jelentkező betegek száma, de még ekkor sem tűnik el teljesen a fertőzés. Legnagyobb számban a fiatalabb korosztályt érinti, ők utaznak a legtöbbet közösségi járműveken, idejük nagy részét csoportokban, közösségben töltik, nem véletlen, hogy ők a legveszélyeztetettebbek. Őket követik a krónikus belgyógyászati betegségben szenvedők (pl. cukor-, szív-, és tüdőbetegek) és az idősebbek.
- Az egyik leggyakoribb a hörghurut. Milyen a betegség lefolyása, milyen tünetekkel járhat?
- A bronchitis alsó légúti megbetegedés, a tüdő hörgőinek belső felszínét fedő nyálkahártya gyulladása. Általában minden esetben valamilyen felső légutat érintő betegség előzi meg. Klasszikus esetben az első vagy második napon lázzal jelentkezik, ezt torokkaparás, szárazköhögés (improduktív köhögés) kíséri. Már a második harmadik napon megjelenik a váladék köpet formájában. A köpetürítés időszakát, mely jellemző módon 3-4 napig tart nedves köhögésnek (produktív köhögés) nevezzük. A ”fiziológiás” betegség lefolyását követi a gyakran elhúzódó szárazköhögés, mely kvázi a betegség lecsengését jelzi.
A köpetürítés megjelenésekor lényeges szempont a váladék állaga. Amennyiben átlátszó, abban az esetben még nem került sor másodlagos bakteriális felülfertőzésre. Ekkor elegendő lehet köptető alkalmazása, napi 2-3 gramm (télen ettől egy kicsit több) C-vitamin kíséretében. A betegségnek ebben a szakaszában egy erősebb immunrendszerű szervezet képes lehet leküzdeni a fertőző megbetegedést súlyosabb lefolyás és szövődmények nélkül.
Abban az esetben, ha a váladék zöldes, illetve sárgás, akkor elkerülhetetlen antibiotikum alkalmazása. Leggyakrabban penicillin származékokat, illetve makrolid típusú antibiotikumokat alkalmazunk a fertőzés gyógyítására.
A beteget ismerve (tekintettel arra, hogy esetében a hörghurut lefolyása egy súlyosabb akut folyamat lehet) az antibiotikumok mellé esetenként szteroid alapú gyógyszereket is alkalmazunk. Ez egy pulmonológusoktól „ellesett” technika. Igaz, hogy ők elsősorban az asztmában, krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek kezelésére használják, de rendkívül hatékony a gyulladáscsökkentésben, és felgyorsítja a gyógyulást, enyhíti a betegség tüneteit.
A vitaminok, az antibiotikum és a köptető mellett nagyon fontos a bő folyadékbevitel. Lázas állapotban erősen javasolt napi 2-3 liter folyadék bevitele.
- A hörghurut lefolyását követő, esetenként hosszan elhúzódó száraz köhögést milyen módon lehet csillapítani?
- Antitusszívum (köhögés-gátló) gyógyszerekkel csillapítható a tünet, de csak akkor javasoljuk a beteg számára, ha a nedves köhögés már lefolyt, hiszen semmiképpen sem szeretnénk meggátolni a váladék felszakadását és szervezetből történő kiürülését. A kiszáradt nyálkahártya tüneti kezelésére leggyakrabban patikai gargarizmákat javaslunk. Ha köhögés annyira intenzív, hogy fulladásos tüneteket produkál, akkor szoktunk bronchodilatátorokat (hörgő-tágítókat) felírni, tabletta vagy spray formában. Gyorsan hatnak, de ugyanakkor sajnos rövid ideig tart hatásuk.
Abban az esetben, ha a beteg nem szeretne gyógyszert szedni a köhögés csillapítására, akkor javasolt a bő folyadékbevitel (melytől hígabbá válik a nyák), valamint a gyógynövényből (hársfavirág, kakukkfű, borsmentalevél) készült teák fogyasztása, melyek védőréteget képeznek a garatüregen csillapítva ezáltal a köhögést. A beteg gargalizálhat még orvosi zsályával is.
- Milyen szövődménye lehet a hosszan elhúzódó vagy kezelést mellőző hörghurut gyulladásnak?
- A gyulladás átterjedhet a környező tüdő-parenchymára (tüdő-szövetekre) tüdőgyulladást okozva.
- A kezelések alkalmával, milyen nehézségekkel kell szembenéznie?
- Ez mindig egy kényes kérdés, az orvosok gyakran hibáztatják is magukat. A háziorvosok többsége jól ismeri a betegeit, bizonyos mértékben tisztában vannak a szokásaikkal és az egészségügyi ellátással szembeni elvárásaikkal. Lázas állapot és köhögés esetén a beteg számára a legkézenfekvőbb antibiotikum alkalmazása, gyakran az ehhez történő makacs ragaszkodás is. Ilyenkor minden esetben elmondom a páciensnek, hogy orvosként nem mindig javaslom az antibiotikumos kezelést, ugyanis az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az emberek szervezetében a baktérium rezisztencia. Pontosan azért, mert az indokolatlanul gyakran alkalmazott antibakteriális kezelések fokozatosan ellenállóbbá teszik a vírusokat és a baktériumokat, melynek eredménye az antibiotikumoknál tapasztalható hatékonyságcsökkenés. Ennek egyenes következménye, hogy egyre erősebb gyógyszereket kell alkalmazni. A képet árnyalja, hogy a szakmai továbbképzéseken rendszeresen elhangzik, a gyógyszerpiacon évek óta változatlan a hatóanyagok száma és összetétele, ami a kórokozóknak kedvez.
Szerencsére a gyermekgyógyászatban már felismerték a kollégák a rezisztencia kialakulásának veszélyét, ezért amennyiben feltétlenül nem igényel a gyermek betegsége antibiotikumos kezelést, úgy nemet mondanak, és nem engednek szülői nyomásra sem.
Emellett gyakori jelenség, hogy a betegek későn fordulnak orvoshoz. Megvárják a láz lefolyását és már a betegség szubakut vagy krónikus fázisában kérnek segítséget. Sokkal könnyebb lenne az orvos és a beteg számára is az akut tünetek jelentkezésekor megkezdeni a kezelést, hogy rövidebb és enyhébb lefolyása legyen.
- A megelőzésnek milyen módozatai ismertek?
- Az egyéb krónikus betegségben szenvedők (cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémákkal küzdők) valamint az idősebb korosztály számára javasolt influenza, a COVID és 5 évenként, tüdőgyulladás elleni védőoltás alkalmazása. Természetesen az oltásoktól függetlenül is a páciens felső légúti megbetegedés áldozata lehet, de annak lefolyása mégis sokkal enyhébb lesz. Én és a kollégáim is rendszeresen beoltatjuk magunkat, hiszen mindennap fertőzéses betegeket kezelünk és láthatóan sokkal ritkábban betegszünk meg. A megelőzés szempontjából az influenza elleni oltások a fiatalok számára is javasoltak.
- Tisztelt doktornő! Köszönjük az interjút!